Hajjaj, kicsit elhanyagoltam mostanság a blogírást. De ez nem azt jelenti, hogy feladtam az elhatározásomat, és azt sem, hogy nem történt semmi. Sőt! Csak nem minden "egészség-fronton". Hogy mégse legyen annyira egyoldalú a blogom témája, azért adok egy picurka ízelítőt az életemből. Csak úgy, hasraütésszerűen.

A hétvégén próbákat tartottam a Magna Voce kamarakórusnak. Csomó jó darabot tanulunk, húsvéti témakörben. 

Még korábban kinéztem magamnak egy szimpatikus novellapályázatot, amire végre megszületett a mű. Nem mondom, hogy 100%-ig elégedett vagyok vele, kicsit rövidke és nincs még címe, de azért be fogom küldeni, ez egészen biztos.

Most épp a suliban ülök - a Zeneakadémián - , ma már volt két tök jó órám, rövidesen lesz egy gregorián kutatási feladattal kapcsolatos megbeszélés a csoporttársaimmal, aztán mitológia óra Földes Tanár Úrral. Mondanom sem kell, ez a napom fénypontja! :)

Na, ennyi most elég volt, zöttyenjünk vissza az eredeti kerékvágásba. Nem tudok felidézni minden részletet, de talán nem is olyan fontos. A hétvégén pénteken és szombaton nem volt időm tornázni, de tegnap Katával lenyomtunk egy fél órás kick-box-os tornát Sinkó Andreával. Én nagyon élveztem, bár jókat bénáztam némelyik ütés-rúgás kombinációnál. Sebaj, majd belejövök. A mai "lelkiismeretmegnyugtató" torna már reggel megvolt (majdnem el is késtem miatta), bár arra kellett rájönnöm, hogy egyáltalán nem a lelkiismeretem megnyugtatása miatt tornázom. Egyszerűen élvezem és érzem, látom a hatását. Felavattam ma az új súlyzóimat. Ó, nem is meséltem. Múlt héten vettem két egykilós kézisúlyzót, szép málnaszínű... Élvezet használni! A mai tornám a gerinctorna, a Callanetics, kis mértékben a Cantienica, súlyzós erősítő gyakorlatok és innen-onnan ellesett comb-fenék gyakorlatok keveréke volt. Rájöttem, hogy a négykézlábas "kutyapisilős" gyakorlat rendkívül hatékony! Ja, és pár napja felfedeztem, hogy a combom is izmosodik! Mik vannak...?! Ennek ellenére nem érzem, hogy olyan ütemben fogyok és izmosodok, mint ahogy szeretnék. De nem adom fel, szerdán böjtnap, és addig is edzés ezerrel! :)

Most dagasztottam egy kenyeret. Leírom, mi van benne.

20 dkg rétesliszt

30 dkg simaliszt

40 dkg tk búzaliszt

a többit nem mértem ki pontosan:

búzakorpa

búzacsíra

őrölt kömény

tökmag

só

egy kis olaj

langyos víz

pár napos rozskovász

fél élesztő

Itt éppen kel a "kicsike".

Felvirgolva:
Kelesztés után bevagdosva:
Tökmaggal:

 És készen: 

Ma - illetve tegnap - jó kis pizza-partit csaptunk a lakótársakkal. Mindenki meghívta a kedvenc csoporttársait-barátait. Összesen tízen voltunk. Leírom a menüt. :) Öt darab pizzát sütöttünk - hozzátartozik, hogy eredetileg 15 embert vártunk, és ez teljesen reális számítás volt, mivel nagyjából két pizzányi cucc maradt. Ebből volt két zöldséges: borsó, kukorica, sárgarépa, paprika, hagyma, olívabogyó, cukkini, az egyiken hagyományos sajt, a másikon Kata által készített mandulás vegán sajt. (Majd később leírom a receptjét.) Két gombás, szintén hagyományos illetve mandulasajttal, és egy "betyáros", aminek nem árultuk el az összetevőit, csak miután a vendégek megkóstolták és megtippelték. Egyébként elég durva cucc lett: háromféle gabonakolbász, hagyma, füstölt és nem füstölt sajt. Megkóstoltam, eléggé "emberesre" sikerült. A pizzához kétféle saláta készült kétféle öntettel. Az egyik egy lila-fehér káposztasaláta, a másik fejes salátából, paradicsomból, paprikából és hagymából. Ehhez egy klasszikus citromos, mézes, illetve egy fűszeres, bazsalikomos, oregánós, fokhagymás öntet járt. Hát, azt hiszem, kitettünk magunkért! :)

Egyébként a vendégeknek csak utólag mondtuk el, hogy vegán sajtot esznek. Ugyanúgy ették, mint a másikat és nagyon ízlett nekik. A saláták nem annyira fogytak, mondjuk ez természetes.

Kicsit visszafelé ugrálok az időben: öt és hat között érkeztek a vendégek, én már kettőkor be voltam sózva és főztem a sárgarépát, meg futtattam az élesztőt, de úgy fél három körül kezdtünk el komolyabban ügyködni a konyhában Katával és Ibolyával. Nagyon élvezetes volt a közös munka. Az igazat megvallva, elfáradtam. Főleg, mert kicsit stresszeltem, hogy minden jól sikerüljön. De végülis panaszom nem lehetett, mert ízlett nekik és jól érezték magukat.

Apropó. Pizzázás után játszottunk. Személy szerint a Zsebszöveget élveztem a legjobban, de az Egyenesből keresztbe is vicces volt. Végül elkezdtünk egy Activity-t, de a vendégeinknek el kellett menniük (messze lakunk és ez a hátránya). De úgy láttuk, hogy nagyon jól érezték magukat, és annak ellenére, hogy mindenkinek sok volt az idegen, azért elég oldott volt a hangulat. 

Még egy apró, kedves momentum. Vacsi előtt imádkoztunk. Valahogy indíttatást éreztem rá, hogy felvezessem, elmondtam pár szóban, hogy keresztények vagyunk és így szoktuk, aztán imádkoztam. Na, mindegy, ez úgy jól esett, hogy olyan kedvesen és természetesen fogadták. :) És amit elhatároztunk: csinálunk ilyet máskor is! Többen mondták, hogy jönnének legközelebb is, illetve egy lány felajánlotta, hogy szívesen lenne házigazda. Ennél több biztatás nem kell a folytatásra. :)

De még visszaugorva a délelőttre és a blogom eredeti témáinak sodrára... (Hajjajj, látszik, hogy késő van és ki vagyok ütve. :))) Ma délelőtt is tornáztam, egy elég durva adagot. Kezdtem a gerinctornával, aztán egy komplett hasizom programból két sorozat, ezután "pihenésképp" súlyzós váll, bicepsz, tricepsz és mellizom gyakorlatok, végül egy csípő, fenék, comb sorozat. Hát, érzem is, a vádlimban, meg a hátamon, a karomon, hogy történt valami, de szerencsére nem vészes izomláz, csak éppen "tájékoztató jellegű" arról, hogy tényleg vannak izmaim. Holnap még be kell szúrnom valahova valamit, mert azért az esti vendégeink által hozott nasiból csipegettem egy kicsit. Érdekes módon tényleg egy kicsit, sikerült mértéket tartani. De le kell dolgozni! Nincs lazsálás! ;) Nagyon szeretem ezt az életformát! :)

Na, most a zugblogíró kibújik a sötét konyha magányából és végre elmegy aludni. Jó éjt! :)

Azért tegnap sikerült kirúgni a hámból. Az ambrózia után négyen bedobtunk három zacskó burgonyaszirmot filmnézés közben. Mi tagadás, jól esett. De mindennek megvan a böjtje. Szó szerint! Még a chipsevés előtt elhatároztam, hogy ma böjtölni fogok és az elhatározásom az esti eseményekkel csak erősödött.

Ma reggel is tornáztam egyet, ezúttal csak a súlyzósat és egy számomra eddig új fenék-csípő-láb központú gyakorlatsort. Ez most nem volt annyira intenzív, mert az ajánlott 2 sorozat helyett csak egyszer hajtottam végre a feladatokat, de nagyon jól esett. A súlyzós dologra meg lassan kezdek ráérezni. És határozottan tetszik. Na, nem leszek az a body builder, de ennyi igazán nem fog megártani.

Még reggel megittam majdnem egy liter natúr mentateát, aztán vettem egy liter paradicsomlét, amit két-három óra alatt kivégeztem. Hmm, jó volt. Hoztam magammal még egy liter teát, aminek már a felénél járok, és vettem másfél liter vizet, amiből szintén iszogattam. Mára a 4-4 és fél litert céloztam be magamnak. Ennyi kell ahhoz, hogy ne legyek éhes. Na, persze, ilyenkor mindenki a kajáról beszél, meg körbejárnak a chipsek és ropik a társaságban, meg száz méterre illatozik a fokhagymás lángos a Béke téren... De sebaj. A sikeres böjt titka (az én titkom, nem tudom, másnál hogyan működik): az elhatározás és a rengeteg folyadék.

Ma este megyek jó kis előadásra, aztán utána lehet, hogy fogok enni egy kis pogácsát, mert azt ugye nehéz kihagyni. De, ha így lesz, akkor este szigorúan lenyomok egy gerinctornát és egy Callaneticset. Mániákus lettem? Szóljatok rám! Vagy legyetek ti is mániákusok! Tudom, ez nem mindenkinek probléma, de nekem nagyon is meggyőző az, amikor egyik napról a másikra kiderül, hogy létezik csípőcsontom, meg vállam (ti. nem csak háj van ott). A tartásomnak, az önbizalmamnak is jót tesz. Ma a suliban ketten köszöntek rám, vadidegenek. Eddig még az ismerősök sem mind vettek észre. No comment. :)

Tegnap elmaradtak az óráim, következésképpen nyakamba szakadt egy csomó szabadidő. Sajnos nem sikerült olyan hasznosan eltölteni, ahogy szerettem volna. A nap fénypontjai: reggeli, ebéd és torna Ibolyával - nameg az esti "ambrózia-koktél", amiről később írok részletesebben. Nem jó az embernek egyedül enni - tartja az újkeletű közmondás, by Davchee, de tornázni is jó móka közösen. Először egy ősrégi Bíró Ica tízperces bemelegítést ugrabugráltunk végig: 1. rész 2. rész. Elég mókás volt, jókat derültünk rajta, de azért jól esett. Ezután végigcsináltuk a gerinctornát. Persze én nem értem be ennyivel. Mostanában szemezgettem a súlyzós erőfejlesztő gyakorlatokkal, s mivel van otthon két kis kézi súlyzó, hát kipróbáltam. Ez után nem maradt más hátra, mint a jól bevált Callanetics. Lehet, hogy a tornázás függőséget okoz? Hát, nem bánom. Még soha nem lelkesített ennyire a mozgás. Talán, mert megtaláltam azokat a mozgásformákat, melyeket szívesen végzek, és mert látom és érzem az eredményét.

Szokásommal ellentétben tegnap (azaz vasárnap) reggel már feljöttem Pestre, mert délután zenei megbeszélés volt. Anyu valami mesés reggelit csomagolt nekem. Előzőleg beáztatott zabpehely, mazsola, kókuszreszelék, vágott mandula, illetve frissen belereszelt alma és hozzá egy banán. Ez a reggelitípus jön be legjobban, ami azt illeti. A főtt kásák nekem túl "nyunyásak" és "döglöttek". Bocsánat attól, aki szereti, ez teljesen szubjektív vélemény! De így nyers, van mit rágni rajta, de mégsem túl kemény. Egy szó, mint száz: tökéletes.

Kettőkor kezdődött a megbeszélés és fél hatig tartott. A biztonság kedvéért vittem magammal egy almát és egy kis zacskó ropit, ami már hónapok óta árválkodott a kamrában. Persze sem időm, sem étvágyam nem volt hozzá, de hat körül, mikor hazaértem, megettem. Rájöttem, hogy, ha nagyon rákészülök valamilyen kajára, akkor nagyon rossz, ha nem eszem meg. Ez egyfelől óvatosságra int, hogy egy hosszú unalmas órán, délidőben ne engedjem a fantáziámat gasztronómiai alkotások felé elkalandozni, másfelől jó hír, hiszen, ha arra készülök, hogy ma már csak egy almát és egy pár szál ropit fogok enni, akkor simán be is érem vele. Miután leülepedett egy kissé a táplálék, nekiálltam tornázni. Miután a megbeszélésre menet Handel Dixit Dominus-t hallgattam, ami valahogy felébresztette bennem a harci kedvet a tornázással kapcsolatban, hát azt tettem a fülembe. Ennek következtében a gyakorlatokat rendben, ritmusra végeztem, de egyszerűen képtelen voltam számolni. Ütemeket éppen tudtam volna, de az valószínűleg a gyakorlatok hatékonyságának rovására ment volna, így, hát arra jutottam, hogy jobb csöndben tornázni. Miután kikapcsoltam a zenét, valóban jobban tudtam koncentrálni és meg is nyugodtam. Nem volt nálam a Callanetics könyv, csak az a leírás, amit készítettem magamnak a másik tornával összeválogatva. Azt tornáztam végig, illetve a gerinctorna legfontosabb gyakorlatait, és a többi Callanetics gyakorlatot, ami nem volt a listán, de emlékeztem rá. Hát, nagyon jól esett. Kellett a szombati pihenő, nem csak a lelkemnek, de a testemnek is. Érdekes ez. Azt hinné az ember, minél többet edz, annál fittebb lesz, és, ha kihagy egy napot, akkor veszít a kondíciójából. De jól találta ki a Teremtő, hogy éppen erre a heti egy nap pihenőre szükségünk van, még fizikailag is. Nem, hogy vesztettem volna a kodíciómból, még sokkal jobban bírtam.

Aztán körülnéztem a neten, torna-ügyben, és találtam jó kis légzőgyakorlatokat és reggeli tornát, amit ma reggel ki is próbáltam, tekintve, hogy túl későn érek haza ahhoz, hogy komolyabban tornázzak. Egész jó volt, jól esett, azt hiszem, rendszeresíteni fogom reggelenként. Mellesleg megtaláltam az egész Callanetics programot is leírva, ennek nagyon megörültem.

Amit még keresek: valami jó aerob mozgásformát. Legalább hetente 2-3 alkalommal jól le kellene izzadni és kifáradni. A futáshoz még hideg van, legalábbis félek attól, hogy megfázom. Úszni szeretek, de nem hiszem, hogy rá tudnám venni magam, hogy elmenjek egy uszodába. Lehet, hogy keresek valami ugribugri Norbi vagy Béres Alexandra videót. (Egyébként kipróbáltam egy Norbi-Rubint Réka reggeli tornát, de nem voltam tőle elragadtatva.) Nem adom fel és kihasználom, mikor egyedül vagyok otthon. :)

Egyébként - ne mondjátok senkinek - látom és érzem a torna hatását. Még csak egy hete csinálom, de rengeteget változott a tartásom, lazábbak az izmaim, nem "áll be" a hátam, a vállam, mint néha szokott, és persze kezdenek kisebbedni a zsírpárnák. Eddig leginkább a hátamon, a csípőmön és a hasamon látom, hogy formálódik. Remélem, tartós és látványos változás lesz!

Nagyon ajánlom mindenkinek a tornázást! Semmi befektetés nem kell hozzá, csak egy kis idő, és az eredmény nagyon meggyőző! :)

Bizony! Kb fél évvel ezelőtt elkezdett fájni a lábam a térdhajlatnál. Iszonyú volt. Mikor rám jött a fájdalom, alig bírtam lábra állni. Anyuval kisütöttük, hogy valószínűleg a gerincemtől eredhet a probléma, mert akkoriban (is) nagyon sokat ültem. Mondanom sem kell, teljesen bepánikoltam. Arra jutottam, hogy gerinctornára van szükségem. Anyu mutatott néhány gyakorlatot, ami neki bevált - sajnos neki is voltak ilyen jellegű gondjai. De ez kevésnek tűnt, így az interneten kerestem egy gyakorlatsort. Szégyen-nem szégyen, huszonéves létemre ötven év felettieknek való gerinctornát kezdtem el. (Azért megnéznék egy ötvenen felülit, aki ezt a gyakorlatsort végigcsinálja...) Minden nap tornáztam reggel és este. Három héten belül nem csak teljesen elmúlt a fájdalom, de a hátam sem fájt (korábban néha az is szokott), és elkezdtem izmosodni. Ahogy eljött a nyár, majd az ősz, kicsit elmaradoztak a tornák.

Mostanában megint elővettem, de nem csak ezt. Van két tornás könyvünk. Az egyik a Callanetics, amit évekkel ezelőtt Anyu gyakorolt rendszeresen, a másik egy hozzá hasonló, a neve Cantienica. Múlt hétvégén a két könyvből összeválogattam a kedvenc gyakorlataimat, és a gerinctornával kiegészítve tornáztam vasárnaptól kezdve minden nap. Nagy élmény volt, hogy minden alkalommal egyre több hasizomgyakorlat végrehajtására voltam képes. Minden nap jól esett, ahogy a tornagyakorlatok átmozgatták minden tagomat, csak azért voltam kissé csalódott, hogy egy szemernyi izomlázam sem volt. (Persze közben rájöttem, hogy azért, mert rengeteg nyújtó gyakorlatot végeztem, ami egyébként teljesen jó és hasznos.) De ekkor jött a kutyára a dér! Szerdán hazajöttem és tegnap már együtt tornáztunk Anyuval. Arra gondoltam, most vegyük végig a Callanetics gyakorlatait, hiszen azok ismerősebbek Anyunak. Rá kellett jönnöm, hogy a válogatásomból pont azokat a gyakorlatokat felejtettem ki, melyeket aztán hiányoltam is: a jó kis izomlázcsináló fenékizom erősítőket. A vágyva vágyott izomlázat tehát megkaptam. Csupán az a baj vele, hogy miután eltöltött azzal a jó érzéssel, hogy vannak izmaim, sőt, erősödnek, nem lehet hatályon kívül helyezni. Nade sebaj! Kutyaharapást szőrével! Ma megint végigtornáztuk.

Egyébként látható is a hatása a tornának: a zsírpárnácskák kezdenek apadni. Remélem, heteken belül szolgálhatok előtte-utána képekkel is. Addig is marad a verbális érzékeltetés.

Azért arra bátorítok minden fogyókúrázót és egészségesen-élni-akarót, hogy tornázzon!